Ricsi képe

Sziasztok!

PICT2075.JPGApa már mondta nekem, hogy írhatnék lassan valamit nektek, ha már itt ez az oldal. De tudjátok, hogy van ezzel az ember gyereke, amíg ilyen kicsi, mint én? El voltam foglalva mindenfélével. Például híznom kellett egy csomót, meg aztán nem is szoktam rendesen enni, ezért Anya sokat macerált, és rengeteg időmet vette el, hogy elkummantsak egy-egy evést. De már azt hallom mostanában, hogy milyen rendesen is tudok enni.
Micsoda renoméromlás!

HiresAli képe

Lomtalanítás

Mindig is fontosnak tartottam, hogy időnként az ember, válogatás nélkül kihajíthassa az évek során felgyülemlett haszontalan cuccait.

A szelektív hulladékgyűjtés korában, már nem csak bedobjuk a kukába, ami nem kell, vagy kivisszük a szeméttelepre a felesleget. Már csak azért sem, mert a kuka – ahol lakom – igen hamar megtelne, ha mindenki kihajigálná a felesleges motyót, és a szemetesek nem is visznek el gyakorlatilag semmi nem odavalót. Más részt évekkel korábban bezárták a szeméttelepet, így tökéletesen lehetetlenné vált, hogy az ember megszabaduljon tőle.

Azért persze egy lomtalanításnak is lehet valamilyen formát adni, vagy kialakítani egy rendszert.

Úgy gondolom, hogy ezt a legtöbb város nem teszi meg. Még sosem láttam sehol, hogy rendezett sorokban kihordták volna a szemetet és ott rendezetten, ne adj isten irányítva, elhelyezték volna. Az emberek, nagyjából a kijelölt helyre hordanak mindent – még azt is, ami nem oda való – és elfelejtik örökre. Persze minden rendszer és rendezettség nélkül, találomra, vagy inkább a lerakóhely közelébe.

Ez nem a legjobb megoldás, de azért működhet. Este vagy másnap reggel jönnek a szemetesek, és rendet raknak. Ha jó volt a szervezés, akkor a szemét eleve az erre a célra kihelyezett konténerbe került, így csak kicsi a helyreállítani való. Ha nem volt elegendő konténer, akkor persze macerásabb a dolog, mert össze kell gyűjteni az utolsó papír fecnit és berakni az elszállító konténerbe. Ez több időt és több energiát igényel.

Sajnos ez csak az optimális eset, mert napjainkban ez már nem így zajlik.

A nemzetiségi lakosságnak – bár nem tudom, miért kaptak bármilyen titulust, inkább hívjuk őket úgy, ahogy évszázadok óta: cigányoknak – ez a legnagyobb bussines (nem hinném, hogy ők tudják ez mit jelent). Agyig túrják magukat a szemétben, és tökéletesen megterítik vele a környéket, mindenféle kontroll és felügyelet nélkül.

A szelektív hulladékgyűjtés kitalálója is megirigyelhetné azt az alaposságot, ahogyan ezek szétválogatják a szemetet.

Darabról darabra, a szó tényleges értelmében átnyálazzák, megízlelik, és ha kell meg is, verekszenek egy-egy zsírosabb darabért. Persze teszik ezt a teljes, igen terebélyes családjukkal, a nagymamától a karon ülő csecsemőig bezárva, mindenki részvételével, igen hangosan üvöltve, hogy jól lehessen hallani, hogy minden mocsok az övék. Veszekszenek, túrnak, pakolnak, mintha soha egy forint segélyt nem kaptak volna. Persze a nemes fémet az utolsó grammig összeszedik, hiszen pontosan ismerik a napi árfolyamokat.

Hihetetlen mocskot és kuplerájt hagyva maguk után a környéken.

Ezek után miért is vannak felháborodva, ha egy kicsit másképp kezeljük őket?

HiresAli képe

Stressz és libidó

A nőt egy stresszes nap után élete párja aligha fogja tudni rávenni az együttlétre - amit ő persze értetlenül fogad, hiszen hasonló helyzetben neki épp erre lenne szüksége. Mit lehet ilyenkor tenni? Egyet biztosan nem:  feladni - javasolják a szakemberek.

HiresAli képe

Évfordulók

Lehetne ez egy nagyon kellemes dolog is. Például, írhatnék arról, hogy egy évvel ezelőtt már Zsanival jártam végig a szeretteim sírjait. Persze ez akár lehetne szomorú is, hiszen elvesztettem őket, csak azért nem az, mivel kaptam helyettük másikat.

Van már vagy két hete, hogy eszembe jutott, hogy a jóisten elvette tőlem a három legfontosabb személyt. Időrendi sorrendben a kutyámat, anyámat és Leventét.